Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Beszélgetés Sárosi Boglárkával, a VOKE Egyetértés Művelődési Központ kulturális szervezőjével


Folytatódik a korábbi, nagy sikerű interjúsorozatunk, melyben ezúttal Sárosi Boglárkával, a Vasutas Egyetértés Művelődési Központ (továbbiakban: VOKE) kulturális szervezőjével készült beszélgetésünket olvashatják, betekintést adva, mi is vár az érdeklődőkre a 2016/17. évi időszakban.


Hogyan kerültél bele a kultúra világába? Mióta dolgozol ezen a szakterületen?

- Baján, az Eötvös József Főiskolán végeztem művelődésszervező szakon. 15 éve dolgozom a szakmában, az iskola után közvetlenül elkezdtem dolgozni Budapesten, a Fővárosi Művelődési Házban. Egészen tavaly nyárig dolgoztam ott, azóta pedig itt, a VOKE Egyetértés Művelődési Központjában.

Mi egy kulturális szervező feladata?

- A legfontosabb talán – és ezt nem tanítják az iskolában-, hogy szeresse az embereket! Az emberek pontosan tudják, hogy a kevés szabadidejüket mivel szeretnék eltölteni, ma már nem az a feladat, hogy finoman irányítva mi mondjuk meg nekik. Nekünk az a dolgunk, hogy a kezdeményezéseiket segítsük és az elképzeléseiket megvalósítsuk. Fontos tudatosítani, hogy a mi feladatunk, elsősorban a háttérmunka, többek között a forrásteremtés, előkészítés, rendezvényügyelet, elszámolás, beszámolók készítése.

Hogyan kell elképzelni egy ilyen tartalmas és színvonalas programsorozat megszervezését, egészen az ötlettől addig, amíg le nem jönnek a színpadról, az előadás végén?

- Az előadás végével a mi munkánk nem zárul le. Utána még sokféle adminisztrációs és pénzügyi feladatunk van, nem beszélve a produkció visszhangjáról, amit nagyon fontosnak érzek meghallgatni és levonni belőlük a megfelelő konzekvenciákat.
Egy régi, tapasztalt kollégámtól tanultam még kezdőként, hogy mennyire fontos „előtéri animátor”-nak lenni. Ez azt jelenti, amikor egy programra várom a nézőket, jó házigazdaként jelen vagyok közöttük az aulában. Fogadom őket, segítek eligazodni a Házban, valamint a helyszínre kísérem őket. Az előadás végén, vagy ha van szünet, megkérdezem a véleményüket a látottakról. Elviselem a kritikát  -ha van- és tanulok belőle. Ahhoz, hogy legközelebb is elégedetten távozzon a vendég, meg kell ismernem a véleményét. Akármennyire is szeretjük az elektronikus kapcsolattartást, a legközvetlenebb és legpontosabb válaszokat személyesen kaphatom. Már a következő program kialakításánál érdemes megkérdezni az embereket, ők mit látnának szívesen.

Milyen szempontok alapján szoktad kiválasztani az aktuális fellépőket?

- A közízlés az egyik legmeghatározóbb tényező. Hiába gondolok én arra, hogy ideje lenne egy elgondolkodtató, drámaibb darabot hozni a következő évadhoz, ha a mi közönségünk nevetni,  szórakozni szeret. Hiába gondolom én, hogy mindezt jó lenne délelőtt bemutatni, ha a közönségünknek csak a délutáni előadások felelnek meg. Fontos szempont még az ünnepeket, hosszú, családi hétvégéket figyelembe venni és jó ideje sajnos már nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az emberek mikor kapnak fizetést, nyugdíjat. A hónap első felére rizikósabb nagyobb programot szervezni, az előbb említett okok miatt. Ugyanilyen meghatározó tényező a produkció tiszteletdíja, útiköltsége, egyéb járulékos költségei.

Mit lehet tudni az idei fellépőkről, szereplőkről?

- Ebben az évadban is a műfaji sokszínűséget vettem alapul. Ezért lesz egy élőszereplős darab, (színészi játék látható a színpadon, nem bábok és nem vetítés zajlik-a szerk.) egy gyermekkoncert és egy bábelőadás a kínálatban. A három produkció közül csak egyikükkel dolgoztunk korábban, mindig lehetőséget adunk újabb társulatok bemutatkozásához. Ez nem azt jelenti, hogy maga a társulat új, csak annyit, hogy nálunk vagy Debrecenben nem jártak még.


Ez a munkakör feltehetőleg nem ér véget péntek délután, hanem a hétvégéidet is igényelheti. A család menyire rugalmas a zsúfolt hétvégék vonatkozásában?

- Szerencsére a mi családunkban ez a munkabeosztás természetes. A párom is ebben a szakmában dolgozik, ezért aztán külön magyarázatra nem is szorul köztünk a munkaidő. A kislányom pedig ebbe született bele. Ebben a szakmában tudják jól, hogy „művházas gyerek”-nek lenni nem is olyan rossz. Persze a család, a nagyszülők segítsége nélkül mindez nem menne.

Garabonciás Gyermekszínház 2016/17-es évad

- Az évadot az adventi ünnepkörhöz kapcsolódóan várakozásra hangoló előadással kezdjük.

2016. november 17-én az ürömi székhelyű (Pest megye) Nektár Színház „Jégkirálynő” című darabját mutatjuk be.
Andersen meséje a szeretet erejéről szól. A valódi szeretet akkor sem múlik el, ha egy időre eltávolodunk egymástól. Szól még a hitről és a kitartásról, amelyek nélkül lehetetlennek tűnő helyzetekben elvesznénk. Gerda, Kay és a Jégkirálynő alakja kidolgozott, részletgazdag, látványos díszletek között, korhű jelmezekben kíséri a kis nézőket a előadás alatt.  A gyerekek megismerhetik Lappföldet (Finnország) és a színpadra varázsoljuk nekik az északi fényt.

2017. február 16-án egy igazi farsangi mulatságra hívjuk a gyerekeket, ahol együtt énekelhetnek, bolondozhatnak a Bóbita Zenekarral. Az együttes a „Bolond bál” című műsorukat hozza el hozzánk.

2017. április 13-án, húsvét előtt, nagycsütörtökön mutatjuk be az Ort-Iki Bábszínház előadásában a „Játék Dávid királyról” című bábjátékot.
A történet a kicsik erejéről, a nagyság átkáról, a Mindenható hatalmáról szól. Mindezt forgószínpadon, gyönyörű, faragott bábokkal és élőzenével láthatják a gyerekek. A darab a népi vallásosság drámai hagyományaiból, zsoltárokból, bibliai szövegekből szövi fordulatos mesévé Dávid, a pásztorfiú harcát Góliáttal.

A beszélgetés word formátumban letölthető a: http://www.vmuvhaz.eoldal.hu/cikkek/letoltheto-dokumentumok.html oldalról