Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Beszélgetés Bánszegi Józseffel, az Egyetértés Szerenád Zenekar tagjával

Bánszegi József (Egyetértés Szerenád Zenekar)


Folytatódik a korábbi, nagy sikerű interjúsorozatunk, melyben ezúttal Bánszegi Józseffel, az Egyetértés Szerenád Zenekar tagjával készült interjúnkat olvashatják.

Majd fél évszázados a zenekar. Mit tudhatunk a kialakulásról? Mit lehet tudni a zenekarról?

- Nálunk nincs a zenekarnak vezetője. Ha elegánsan akarom kifejezni magam, akkor azt kell mondjam, hogy „első az egyenlők között”. Nálunk mindenki vezető. Ez azt takarja, hogy a felkérések nemcsak hozzám érkeznek, hanem a zenekar többi tagjához is és ebben az esetben már automatikusan ő a vezető. Persze, az más kérdés, hogy leginkább én koordinálom. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy koordinátora vagyok az együttesnek.

Ketten a zenekar tagjai közül, valóban fél évszázaddal ezelőtt jelentünk meg itt, a színpadon. De maga, a Szerenád együttes 1999-től létezik, mely 5 főből áll.
Az együttes a Pengető zenekarból nőtte ki magát, amely a korábbi Járműjavító dolgozóiból verbuválódott össze, méghozzá úgy – és itt már utalnék a hangszerekre-, hogy ők készítették a hangszerek egyrészét  is, hiszen ezek az emberek valóban ezermesterek voltak.

1999-ben a VASUTAS EGYETÉRTÉS MŰVELŐDÉSI  KÖZPONT  fennállásának 100 éves évfordulójára  rendezett ünnepségre Husi József megkeresésére Nagy László és én gyűjtöttük össze a  még elérhető tagokat./ Mézes Lajos , Tarjáni István és Lajos öcsém/ Velük játszottunk el  körülbelül negyedórában ún. vagongyári számokat amit nagy tetszéssel fogadott a közönség. Ezen felbuzdulva  határoztuk el a folytatást  Így alakult a Szerenád  együttes .A Művelődési Ház  befogadott bennünket  is.
 Itt tarthatjuk a próbáinkat  , biztosítják a technikát is Amit  ez alkalommal is szeretnék  megköszönni!

Milyen típusú, hangzású hangszerekkel szórakoztatják a nagyérdeműt?

- Kezdetben olyan unikális hangszereken játszottunk mint a: Hawaii- gitár (  A 48-50-es években nagyon „futott”. Szenzációs hanghatású és, ahogy mondani szokták  különösen a nőket ez „elbűvölte”), mandolin (olasz eredetű hangszer mely a hegedű  nyolc húros pengetős változata), és az itt a Járműben’ készített  pendolin mely a mandolin  helyi magyar  változata ill.  akusztikus gitár . Később ahogyan jöttek az új tagok színesedett a hangzás  bongó dobbal , hegedűvel ,  furulyával és szintetizátorral  majd szaxofonnal. Ez nem jelentett ennyi tagot  hanem  egy zenészünk több hangszeren is játszik..

Milyen komolyabb, hangzatosabb sikereket ért el eddig a zenekar?

-  A Vasutasok Szakszervezete  országos„Ki mit tud?”-jain léptünk fel  több évben. A megyei nyugdíjas versenyein is rendszeresen szerepeltünk a Bartók teremben, Ezeken a vetélkedőkön minden esetben  első helyezettek lettünk.
De van ennek egy humoros szépséghibája. Tudniillik, ilyen összetételben  ahogyan mi indultunk ( mandolin, hawai, gitár,  bongódob) nem volt ellenfél. Tehát nem volt összehasonlítási alapja a mi produkciónknak.
A zsüriknek is tetszett, amit játszottunk, de a közönségnek még inkább- különleges számokkal, különleges hanghatásokkal és azzal, hogy énekeltünk is. Tegyem hozzá, hogy az együttesben mindenki amatőr .Az elnyert díjak itt a művházi vitrinekben lettek elhelyezve.

Az énekesünk - Halász Gyula valamilyen úton- módon kapcsolatba került a Budapest Televízióval (ez a szerkesztőség már megszűnt).és megkérdezte, hogy egy ilyen zenekar és egy promóciós anyag érdekli-e őket és azt mondták, hogyne. Egy alkalommal felutaztunk a fővárosba, felvettek egy negyed órát, lejátszották a Budapest TV-ben és utána majdnem egy fél évig telefonálgattak be a TV-be, hogy kik voltak ezek, milyen együttes volt ez, mert ők még ilyet nem hallottak és kérnék, javasolnák, hogy kerítsenek sort arra, hogy még lépjünk fel  de ennek is van egy szépséghibája: nemhogy ők fizettek volna, hanem nekünk kellett fizetni. Fizetnünk kellett azért, hogy fellépjünk. A mi tv-s szereplésünknek ezzel vége lett.

Sajnos nemcsak kellemes  emlékeink vannak. Az egyik alapitó tagunk  a hawaii gitáros  Hajdu László és Dr. Szegedi Sándor elhunytak. Már nélkülük, de értük és az emlékükért is játszunk.

Milyen egyéb, nem debreceni vagy éppen helyi fellépések voltak/vannak?

-  A Vasutas Napok-ra rendszeresen kaptuk a felkérést. A tánccsoporttal együtt mi is felléptünk Záhonytól Nyíregyházáig, Szolnoktól Törökszentmiklósig. .
Ezen túlmenően,   esetenként keresnek bennünket falunapok alkalmával, pl.: Mikepércs, Sáránd, Kokad, Kaba , Macs .  Ezeken a helyeken, a helyi alkalomhoz illő  számokkal lépünk fel.
Ja, és Budapestre is hívtak, hogy lépjünk fel a vasutas napi központi ünnepségen, de kitértünk előle, mert a mi korunkban már a hosszú utazás igencsak megterhelő.

Hangsúlyozni  szeretném , hogy mi –ingyen  lépünk fel mindenhol. Én ezt mindig kérem , hogy a moderátor a fellépéseknél, a bemutatásnál jelentse be , hogy mi grátisz, köszönetért megyünk mindenhova. Bizonyára ez is hozzájárul ahhoz ,hogy szép számmal kérnek tőlünk műsort.

Debrecenben két olyan hely van, ahova rendszeresen, fix időpontban lépünk fel.
Az egyik a Református Szeretetotthon. Ez a Nagyerdei körúton található. Ez egy , bentlakásos , egyházi nyugdíjas intézmény. Ott minden hónap, utolsó keddi napján 15 és 17 óra között játszunk a bentlakóknak, Nagy szeretettel fogadják a  fellépéseinket . Másik, ahová minden hónapban, rendszeresen járunk, a Vörösmarty utcai nyugdíjas klub. Ott minden hónap, első szerdáján 14 és 16 óra között lépünk fel most már évek óta. Itt már táncolnak is, nemcsak hallgató közönséggel találkozhatunk.
4. éve- a Fórum Debrecen Bevásárlóközpontban, az adventi hónapban, tehát decemberben játszunk egy órát, kifejezetten karácsonyi csokrot adunk elő.
Újabban a vakok és csökkentlátóakhoz is rendszeresen  meghívnak  bennünket . Ezen túlmenően pedig Anyák Napja, Nőnap és a Mikulás farsangi  , szüreti  ünnepségeken,  különböző nyugdíjas klubokban,/ például a Szávay Gyula utcai nyugdíjas klubban vagy a Csapókerti Művelődési Házban/ is fel szoktunk lépni.

A tavalyi évben 45 db fellépésünk volt. Ez nem kevés fellépés!/ 2011-ben 37 db, 2012-ben 29 db, 2013-ban 26 db, 2014-ben 38 db.

Hogyan alakult ki a kapcsolat a Vasutas Művelődési Házzal?

- Ez 1999 ben  kezdődött  a  kapcsolat. Befogadott minket is  a Művelődési Ház .
Azóta is itt tarthatjuk a próbáinkat , biztosítják a technikát. Felkérésükre  örömmel  állunk rendelkezésre.

. Rendszeresen járunk a Házba és ezért a lehetőségért, ismét szeretnénk köszönetünket kifejezni!

Milyen stílusú, típusú zenével szórakoztatják a nagyérdeműt?

- A repertoárról: csárdások, hallgatók, asztali zenék, operett, latin zene (olasz, dél-amerikai), népi zenék, (egészen sok orosz számot kérnek és fogadnak örömmel a hallgatók- egészen a Katyusától kezdve a Trojkáig.).
De játszunk örökzöldeket mai slágereket is.
Nemcsak a régi számokat játsszuk, hanem mi is építkezünk és már hozzuk az új számokat. Behoztuk például a Pálinkadal-t., Most múlik .. Honfoglalás betét dalát stb.

Hogy lehet az érzelmeket kezelni énekesként, zenészként?

- Nem egyszerű. Erre a legjobb megoldás, hogy nem szabad nézni a közönséget. Mi is elérzékenyülünk a közönségi reakciókat figyelvén. Ezeket ők (a közönség) a saját élményeire, emlékeire, ifjúságára vezeti vissza és bizony gyakorta   megkönnyezik.

Az Egyetértés Szerenád zenekar tagjai, életkorukkal megjelölve:

Nagy László (86 éves), Rózsa János (78 éves), Dr. Kovács Lajos (68 éves) és jómagam (76 éves).

Hát, így élünk mi. Ameddig tudunk, addig játszunk. Ameddig hívnak bennünket, addig megyünk a  köszönő szóért….

A beszélgetés word formátumban letölthető a: http://www.vmuvhaz.eoldal.hu/cikkek/letoltheto-dokumentumok.html oldalról